+

Az elmúlt évtizedekben Európában a gímszarvas (Cervus elaphus) állománya és elterjedési területe jelentősen megnövekedett. A populációk gyors növekedése következtében számos területen a gímszarvas állománysűrűsége meghaladja a természetes- és társadalmi eltartóképesség határait. Ennek eredményeként egyre gyakoribbak a nemkívánatos ökológiai hatások és a társadalmi konfliktusok (pl. mezőgazdasági-, erdei károk, közlekedési balesetek).

Mivel a nagytestű ragadozók száma Magyarországon nagyon alacsony, a vadászat vált a szarvaspopulációk egyik legfontosabb szabályozó eszközévé. Ugyanakkor a populációk alakulását természetes folyamatok – mint az egyedek közötti versengés, valamint az időjárási szélsőségek (aszály, hótakaró vastagsága, nem szezonális klimatikus hatások) – is jelentősen befolyásolhatják. Ezek a tényezők időszakosan módosíthatják a vadgazdálkodási célokat. A vadászat, ami jelenleg a legfőbb populáció szabályozó eszköz mindenképpen tudományos alapokon, információkon alapuló vadgazdálkodást igényel.

A sikeres vadállomány-kezeléshez – akár ökológiai, akár gazdasági szempontból – elengedhetetlen a populációdinamikát alakító folyamatok hosszú távú megértése. Ebben kulcsszerepet játszanak a szaporodás biológiai jellemzői, mint például a vemhesülési időpontok, a párzási időszak kezdete, hossza, a borjak születésének ideje, vemhesülési arány. Az állomány kondíciójának pontosabb megismeréséhez olyan adatok szolgálhatnak alapul, mint az egyedek testtömege; a reprodukciós paraméterek, mint például a vetélések és elhalt magzatok előfordulási gyakorisága. Ezek a mutatók együttesen jelzik a populáció egészségi állapotát és szaporodási sikerét.

+

The spatial and temporal structure of the movement of animals is based on behavioural decisions that promote evolutionary success. One of these behavioural decisions is mating strategy. In this paper, we examined the relationship between the movement activity of red deer stags and the fertile period of hinds. We hypothesized that the oestrus of hinds significantly affected the daily activity of stags.

We determined the oestrus period of hinds, which was compared with the movement data of the stags determined by GPS telemetry. The combination of GPS telemetry data and oestrus data for red deer has never been used in parallel to demonstrate how the reproductive activity of females affects the spatial behaviour of males in red deer. Knowledge of the movement behaviour of red deer during the mating season is important information in both nature conservation and game management.

Detailed animal movement analysis can help understand spatial population processes as the ultimate consequences of individual behaviour and ecological impacts. The mating strategy of mammalian herbivores is adapted to the distribution of females; thus, it is important to observe the activity of animals during a rut. In this paper, we used a new approach to examine the relationship between red deer stags’ movement activity and the fertile period of hinds.

We presumed a relationship between stags’ daily activity changes and the period when hinds are in heat. We determined temporal conception trends, including the first and last conception dates in the examined population and the conception peak. In the same period, i.e., in the interval of major ecological significance when mating takes place, the activity of stags was analysed by GPS telemetry.